Február 3. hete - KÜLÖNBSÉGEK

Már-már azt hittem, nem kell a változások nehézségeivel tovább foglalkoznom, hiszen én már egészen komfortos vagyok vele, de -mint mindig- most is rá kellett döbbennem, hogy nagyon nem vagyunk egyformák.
Valójában az igazán nagy küzdelmek csak most fognak megmutatkozni. Bőven több mint 1,5 hónap telt el az évből, és a változási görbét tekintve, már mindenki túllendült az első sokkhatáson. Csakhogy az út onnan lefelé visz, és válogatás nélkül mindenkinek meg kell élnie a mélypontot. Persze akad, aki szinte észre sem veszi, mert ez számára csak egy borús téli délutánt jelentett, mások viszont képesek beleragadni, és dagonyázni a szenvedés mocsarában. Az ő heroikus küzdelmük pedig fájdalmas, nemcsak nekik, hanem azoknak is, akik körülöttük vannak, akik segíteni akarnak, vagy éppen csak elszenvedői ennek a vergődésnek. Addig, amíg ésszel fel nem fogjuk azokat az előnyöket, amik a változással nyílnak meg, addig nem lehet elmozdulni a mélypontról. Nem segít ezen az sem, ha struccpolitikát folytatunk, és bekötött szemmel hadonászunk elhessegetve mindent, ami kapaszkodót jelenthetne a változás pozitív megélésében.

Egészen szembeszökő tud lenni az a KÜLÖNBSÉG, hogy ebben a változási folyamatban ki miként találja meg az őt előremozdító célt. Lehet, hogy a nagyvad-trófea megszerzésének lehetősége mozdít ki valakit a mélypontról, és viszi el a kísérletezés szakaszába, csak fennáll a veszélye, hogy inkább egy vizelettartási problémákkal küszködő láncdohányosnak látja a külvilág, mintsem egy jól felfegyverkezett vadásznak. De végül is a célnak megfelelhet ez a taktika is, ha közelebb visz az elfogadáshoz. Az is sikerre vihet valakit, ha a korábban bevált technikákat sorra próbálgatja ki, mégha gyakorta mellé is lő a céltáblának, előfordulhat, hogy valamelyik lövés végre pontot is ér majd. Bármi jobb a semminél, és annál, hogy valaki végérvényesen a múlton merengve hagyja elmenni maga mellett a lehetőségeket, mantrázva a saját tehetetlenségét. Mindenkinek más lehet a motiváló erő és az útjelző tábla, simán belefér, hogy ami az egyiknek maga volt a teljes kudarc, a másiknak egy igazi főnyeremény. Tudja ezt mindenki, aki elvált emberben találta meg az élete párját.

De megannyi élethelyzetben szembesülünk ezzel még: amikor a segítő kezet az egyik elfogadja, a másik pedig ellöki magától, amikor a felkínált tudást az egyik örömmel magába szívja, míg a másik csak tehernek éli meg, amikor a kritikai megjegyzésekből az egyik lépcsőt épít, a másik pedig egy áthághatatlan falat. Bármivel próbálkozhatunk, hogy megtaláljuk a megfelelő utat magunknak, csak egy dolgot ne higgyünk, hogy mi olybá különbözünk másoktól, hogy nekünk semmi dolgunk nincs a változások kezelésében. Mert akkor úgy fagyunk bele az elkeseredettségünk ingoványába, mint béka a miskolci kocsonyába.

Január 3. hete: A MÁSIK OLDAL

Tényleg még csak 3 hét telt el ebből az évből? Olyan rohamtempóban történnek a dolgok, hogy hónapoknak tűnik ez a pár hét.

Több helyen is olvastam, hogy 2025 a változás éve lesz, minden bolygóállás erre utal, nem is lehet másmilyen a kínai asztrológia szerinti kígyó éve. És minden bizonnyal igazuk is lesz. Vagyunk egy páran, akiknek ez már nem újdonság, az elmúlt év, évtized változásait is keményen megéreztük a bőrünkön, mondhatjuk, hogy húsbavágó volt. Mi már szinte páholyból szemlélhetjük azok vergődését, akik eddig magabiztosan, felsőbbrendű arroganciával tehettek meg szinte bármit, most pedig kezd kicsúszni lábuk alól a talaj. Elképesztő milyen arcukat ismerjük meg.

Az már nem is meglepő, hogy az eddig hangoztatott nagy eszméket, elveket, melyekkel letoltak mindent a torkunkon, egyetlen mozdulattal vágták sutba, mikor azokat magukra kellene alkalmazniuk, és már álcázni sem tudják azt a végtelen egoizmust, amivel bárkit, bármikor feláldoznának, csak azért, hogy egyetlen petákkal se csurranjon, cseppenjen kevesebb majd nekik. Attól viszont, hogy ki, miként fordul ki magából, még a harcedzett, mindenre felkészült emberfiának és lányának is kikerekedik a szeme. Van, aki felelős vezető létére szinte dedós módon próbál meg elbújni a szembesülés elől, mások már jó előre oly mélyre nyalnak, amennyire csak lehet, és akad aki pár nap alatt kíván felépíteni egy egri vár méretű díszletet, hogy kendőzze a valóságot.

Nekünk pedig nincs más dolgunk, mint élvezni a változatos előadást, és megismerni a MÁSIK OLDALukat is.

Kép: Tai Shan Schierenberg, Önarckép, 2008. (forrás:flowersgallery.com)